Kezdődik egy új tanév, a tanároknak és a fiatalokkal dolgozó szakembereknek pedig (ahogy minden évben) meg kell újulniuk, új praktikákat, módszereket kell bevetniük ahhoz, hogy óráik, foglalkozásaik újszerűek, izgalmasak legyenek a tanulók számára is. Ráadásul egyre nagyobb az elvárás is velük szemben, hiszen olyan képességeket kell erősíteniük a diákokban, melyek az iskola falain túl is hasznosak. Az együttműködés erősítése a tanteremben és az online térben, a problémamegoldás képességének fejlesztése, az önálló munka támogatása, az egyéni tanulási utak kialakításának segítése, a prezentálás gyakorlása, a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek kihasználásának engedélyezése ma már legalább annyira fontos, mint a tudástartalmak átadása. De mitől lesz egy prezentáció jó?
A prezentációról elsőre az illusztrált frontális tudásátadás jut az eszünkbe, melynek természetesen megvan a maga nagyon fontos pedagógiai helye és célja a tudás konstruálásának folyamatában, a jelentésteremtésnek a során is. A prezentáció eszközként azonban nemcsak a tanároknak lehet hasznos, de a diákok haladásáról is információval szolgálhat. Használhatunk kicsit statikusabb (mint a régi jó PPT) és egészen dinamikus prezentációkészítő alkalmazásokat (mint a szintén régi jó Prezi) is, melyekkel színessé és izgalmassá tehetünk bármilyen témát.
A jó prezentáció ismérvei
Szerintünk az alábbiak nagyon fontos szempontok:
- A prezentációból egyértelműen kiderül, melyek a kulcsgondolatok.
- Csak a kulcsszavakat, legfőbb gondolatokat jeleníti meg írásban, kiegészítve releváns illusztrációkkal, esetleg grafikonokkal. (Sőt, ma már olyan prezentáció is elképzelhető, amiben csak képek vannak.)
- Nem ír le mindent a prezentációban, amit szóban elmond. Használj a jegyzetet vagy jegyzetelésre alkalmas applikációt, ha szükségesnek érzed.
- A jó prezentációnak világos felépítése van, megfelelően strukturáld a prezentáció mondanivalóját (ezt a struktúrát a prezentáció elején érdemes ismertetni is).
- A betűk elég nagyok, és a színeket is jól kell megválasztani, hogy a hátsó sorban ülők is kényelmesen el tudják majd olvasni.
- Ne animáld öncélúan, feleslegesen az elemeket! A túl sok és felesleges mozgás a diákon és diák között megtöri a figyelmet és eltereli a fókuszt.
- Akkor animálj, ha fontos, hogy az adott dián található információk ne egyszerre jelenjenek meg!
- Ellenőrizd helyesírási és nyelvhelyességi szempontból is prezentációt!
- A képi és szöveges információk forrását mindig szabályosan jelöld meg!
A japán csodafegyver, a Pecha Kucha
A Pecha Kucha (vagy PechaKucha) egy prezentációs technika. Olyan előadási mód, ahol az előadó 20 diát mutat be (nem többet és nem kevesebbet), és mindegyik képkockáról 20 másodpercet beszél: a diák automatikusan váltanak, így egy előadás 6 perc 40 másodperc hosszú. A kifejezés japán eredetű (jelentése tere-fere vagy locsog-fecseg). A módszert 2003-ban Tokióban fiatal építészek találták ki, hogy a gyakran unalmas, lassú és érdektelen prezentációktól eltérő módon mutassák meg magukat, így felkeltve a közönség érdeklődését. Tokió után számtalan világvárosban indult kezdeményezés Pecha Kucha estekre. Magyarországon először a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) szervezésében vehettünk részt Pecha Kucha esteken különféle tematikákban.
A Pecha Kucha szabályai
+ Egy előadó 20 képet vetíthet, egyenként 20 másodpercig.
+ A képek sorrendjét az előadó határozza meg előre.
+ Minden képet pontosan 20 másodpercig vetítünk, a képek váltása automatikus, az előadó ezt befolyásolni nem tudja.
+ Mesélj arról, amit látunk! – összesen 6 perced és 40 másodperced van…
Milyen előnyei lehetnek a Pecha Kuchának?
Az alapötlet nagyon egyszerű: az építészek túl sokat beszéltek saját terveikről, ami a különböző bemutatók időtartamát kiszámíthatatlanul hosszúra nyújtotta. Természetesen ez nemcsak rájuk volt igaz, a megállapítást továbbgondolták: minden kreatív foglalkozású ember, sőt gyakorlatilag mindenki, aki valamilyen prezentációs eszközzel tart előadást, ugyanebbe a hibába eshet: túl sokat beszél, fókusz nélkül. Ha a diák viszont automatikusan továbblépnek, akkor a beszédben is tovább kell lépnie az előadónak, ezért garantálható a lendületes és fegyelmezett, ennek alapján pedig kalkulálható előadások sora.
A Pecha Kucha diasora általában második vagy harmadik generációs prezentációs technikával készül, tehát a vizualitás hangsúlyos szerepet kap a design kialakításában. A 20 dia arra készteti a szónokot, hogy jól átgondolja mondanivalóját, egy diája egy gondolatot tartalmazzon, és az információkat megfelelően kiválasztva rendezze el beszéde részeit. A 20 másodperces, automatikus váltások pedig ritmusossá teszik az előadást, jobban fenntartja a hallgatóság figyelmét, és nem utolsó sorban biztosítják, hogy a rétor mindenképpen elpróbálja otthon többször is beszédét.
Mivel a mondanivalónk és az előadói figyelmünk rendkívül intenzív fókuszáltságot kíván meg a Pecha Kucha során, kitűnő eszköz ez arra, hogy mind a diák elkészítése, mind a felkészülés és a kulcsüzenetek kidolgozása, mind pedig az előadás során fejlesszük a prezentációs képességeinket. Éppen ezért egyetlen Pecha Kucha sikeres előadása képes megsokszorozni a retorikai teljesítményünket.
Szerveznél Pecha Kucha előadássorozatot az osztályoddal?
