Mit is jelent “Jól játszani?” pedagógiai szempontból? Hogyan válasszunk játékot egy tanórához? Mi a különbség a “fejlesztő” játék és a társasjáték-pedagógia között? Mennyire mérvadó a játékon feltüntetett életkori besorolás? Mit jelent az előnyadás és a nyerni hagyás közti különbség?
A fenti kérdésekre kaptak a résztvevők részletes és izgalmas válaszokat július 20-22 között a jelenléti társasjáték-pedagógia képzésünkön, amit ismételten Lencse Máté vezetett. Az elhangzottakat a pedagógiai munka mellett szülőként is kiválóan kamatoztathatjuk.
Az első napon a kis eszközigényű (egy résztvevő szerint a gyorsan pótolható a kulcsszó szülőként és pedagógusként is), zsebben is elférő játékok tárházával ismerkedtek a jelenlévők.
A kavicsokkal is játszható Nim vagy Dáma már alsó tagozatban remek tevékenység egy tanóra színesítésére, köszönhetően a Dáma pályaméret variációs lehetőségeinek (2×5-től a 10×10-ig). Rengeteg kockajáték került terítékre az 1- 2 kockával játszható Pig és Bas játéktól a komplexebb, akár 10 kockás játékokig.
A játékosok megtervezhették “Álmaik városát”, mely során sok apró döntést kellett meghozni, priorizálni, tervezni. A játék figyelemmegosztást igényel, amely a gyerekeknél is észrevétlenül fejleszt fontos képességeket, koncentrációt, illetve kockázatvállalást képességét is erősíti.
Partijátékokal az iskolában!
Máté partijátékokkal is készült, amelyek energetizáló órakezdő tevékenységnek épp úgy alkalmazhatóak, mint egy matematikai részképesség fejlesztésére. A résztvevők minden tevékenység végén reflektáltak arra, hogy az adott játék milyen pedagógiai cél eszköze lehet, így a jó hangulat mellett folyamatos szakmai visszajelzés is jelen volt a három napban.
A résztvevők felismerték, hogy a Boldog Lazac és a Varázslabor nemcsak azért hasznos, mert vicces szavakat kiabálnak általa a gyerekek, hanem mert a játék keretezi, hogy a gyerekek mikor kiabálhatnak, amellett, hogy folyamatos játék koncentrációt igényel, mivel a saját és a társuk lapjaira is oda kell figyelniük.
Sok szó esett a kooperatív játékokról is, különösen azzal kapcsolatban, hogy milyen a JÓ kooperatív játék, ahol valódi együttműködés jön létre a játékosok között, ténylegesen csak összefogva érhetnek célt. Ugyanakkor sok esetben a kompetitív játékok is hordoznak magukban olyan értékeket, ami által fejlődik a gyerekek kooperációs készsége.
A harmadik nap végére mindenki kellemes mentális kimerültséggel és rengeteg új játék ismeretével, élménnyekkel térhetett haza, és azzal a tapasztalattal, hogy bizony “Jól játszani” nagyon is kemény munka, amellett, hogy a legjobb szórakozás!
Lemaradtál a jelenléti társasjáték-pedagógia képzésünkről, de érdekel a téma? Jelentkezz akkreditált e-learning képzésünkre, és végezd el otthonról, amikor időd engedi!
