Online térben működő vállalkozásként napi szinten kapunk fenyegető és gyanús e-maileket vagy üzeneteket ellopott és hamis Facebook-profiloktól. Ezek gyakran azzal riogatnak, hogy ha nem kattintunk azonnal a megadott linkre, törlik a profilunkat, az oldalunkat, sőt mindent, amit valaha létrehoztunk, eltüntetik mindenünket, egész életünket, még hírünket is a föld színéről. Az ilyen üzenetek szinte mindig adathalász próbálkozások, amit a gyanús e-mail-cím vagy a kattintásra buzdító, zavaros URL hamar lebuktat. Ezért amikor megérkezett a Copytrack első, kifejezetten agresszív hangvételű levele, először azt gondoltuk, hogy ez is csak egy a sok közül. Csakhogy ez más volt. Valamiért hitelesebbnek tűnt, ezért utánanéztünk.
Mi az a Copytrack? – A „jogvédőnek” tűnő startup
A Copytrack egy 2015-ben alapított berlini székhelyű cég (eredetileg PIXLEGAL néven), amely saját elmondása szerint az internetes képlopás ellen vív digitális kereszteshadjáratot. Persze nem önzetlenül. A rendszer egyik oldala valójában egészen okos, egyszerű és az alkotók számára hasznos: mint becsületes alkotó, feltöltöd jogvédett képeidet az oldalukra, ők pedig rászabadítják a kis keresőrobotjaikat az internetre, melyek fáradhatatlanul, digitális vadászkutyákként pásztázzák a webet, keresve, hol bukkannak fel a képeid. Az alkotók ennek persze örülnek is.
A gond ott kezdődik, hogy ebből önmagában nem jön túl sok bevétel. Ezért az üzleti modell lényege, hogy minél több képtalálat szülessen, aztán jöhetnek a fenyegető e-mailek a licencet vagy az elmaradt díjat követelve, amikkel sikerül is ráhozni a frászt jó pár netezőre, különösen azok körében, akik használják a Web3-as platformokat. A Copytrack rendszere ugyanis nem ellenőrzi, hogy a rendszerükbe feltöltött képek szerzői joga valójában kinek a tulajdonában áll. Elég, ha egy ügyes vállalkozás több száz képet feltölt az internetről begyűjtve, és magát a jogos tulajdonosnak tünteti fel. A Copytrack pedig ennek alapján automatikusan beindítja a követelési folyamatot, mindenféle érdemi ellenőrzés vagy kontroll nélkül. A működés félautomata: a követelések zöme gépi úton születik, emberi ellenőrzés nélkül. Emiatt az is előfordulhat, hogy egy teljesen jogszerűen, például szabadon felhasználható licenc alapján használt kép miatt is követelést küldenek. Sőt, még olyan személyek, szervezetek nevében is felléphetnek, akik valójában nem tulajdonosai az adott képeknek. (Velünk is pontosan ez történt, de erről később.)
A rendszer „félautomata” jellege abban is megmutatkozik, hogy ha nem reagálsz, jön egy újabb automatikus levél, majd sajnos a behajtó. Ha viszont válaszolsz, akkor egyszer csak feltűnik egy „Károly” (Carl) vagy Amanda nevű jogász az ügyfélszolgálat jogi részlegéről, aki már egy fokkal barátságosabban próbál meggyőzni, hogy fizesd ki, amit kérnek.
Ők maguk így fogalmazzák meg a küldetésüket, amit szó szerint idézünk, mert önmagáért beszél:
„Szolgáltatásunkat ingyenesen nyújtjuk, és az eljárás minden költségét magunkra vállaljuk. Csak siker esetén számítunk fel jutalékot. A minden fél számára tisztességes megállapodás az első számú prioritásunk.”
Mi történt velünk?
2023 februárjában elindítottunk egy kétrészes sorozatot az önirányított tanulás támogatásáról. Az egyik blogposztban egy témához illő weboldal képét használtuk fel, ami egyben linkként is működött: ha valaki rákattintott a képre, az adott oldal nyílt meg. Ezt a képet nehezményezte a Copytrack egy 2025. áprilisi levelében, és rögtön 350 eurót követeltek, hacsak nem tudjuk igazolni, hogy jogosan (bármit is jelentsen ez) használtuk a fotót. Eszünkbe sem jutott, hogy egy hivatkozásként beillesztett kép problémát okozhat. Ebben tévedtünk, valóban nem jártunk el körültekintően, ez egy szürkezóna a képhasználat világában.
Kamarai segítség – inkább ártott, mint használt, és még meg is sértődtek
Úgy éreztük, hogy a Copytrack fellépése nem magától értetődően jogos, ezért kutakodni kezdtünk az ügyben. Így bukkantunk rá az Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara egyik blogbejegyzésére, amely kifejezetten figyelmeztetett: a Copytrack fenyegetése valós, és érdemes kapcsolatba lépni a Kamarával. Mivel fizetjük a kötelező éves tagsági díjat, éltünk is a lehetőséggel, hiszen eddig még a hírlevélen kívül semmit sem kaptunk a pénzünkért. Összefoglaltuk az álláspontunkat és a helyzetet, meg is kaptuk az internetes tanácsok szerinti „legrosszabb választ”, miszerint
- azonnal távolítsuk el a képet,
- próbáljunk meg alkudozni,
- és végül fizessünk.
A kép eltávolítása azonban gyakorlatilag beismerésnek számítana (a kérdéses kép azóta is elérhető az oldalunkon), ráadásul a követelés jogosságát sem ismertük el. Két kamarai jogász is azt írta, hogy ezek után nem tudnak érdemben segíteni, majd leszedték a blogposztjukat, amelyben korábban figyelmeztettek a Copytrackre. Ez több szempontból is problémás: a bejegyzés győzött meg minket arról, hogy valóban komoly ügyről van szó, emiatt pedig nem érezzük felelős döntésnek a poszt eltüntetését. Amikor rákérdeztünk, miért törölték azt, már válaszra sem méltattak. (Szerencsére az internet nem felejt.)
Képjogosultság? Na és hol van az igazolás?
Christian D. Franz német ügyvéd blogposztjában arról írt, hogy bár a Copytrack követeli a képhasználati igazolásokat, első körben mégis nekik kell bizonyítani, hogy valóban eljárhatnak ügyekben. Ennek mentén két körben is kértünk jogosultsági igazolást a Copytracktől. Először azt válaszolták, hogy az eljárást a CONCEPT-PRODUCTION nevű francia cég nevében folytatják, akik a kép tulajdonosai. Ezen a ponton elkezdtük visszafejteni, hogy egyáltalán milyen képet használtunk. Mint kiderült, a kép eredetileg a RAWPIXEL oldalról származik, ahol akkoriban ingyenesen volt elérhető. A Copytrack (és a CONCEPT-PRODUCTION) tehát egy szabadon felhasználható képért követelt tőlünk 350 eurót.
A történet itt vált igazán abszurddá. Amikor ezt jeleztük a Copytracknek, továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy a követelés jogos. Azt írták, az ingyenes elérhetőség még nem jelenti automatikusan azt, hogy jogszerűen használhatjuk is; igazoljuk, hogy mikor és milyen körülmények között töltöttük le az adott képet. (Tehát, amikor valaki letölt egy ingyenes képet egy képmegosztó oldalról, a Copytrack szerint képernyőfotót kellene készítenie a tevékenységéről.) Ekkor kértük, hogy mutassák meg azt a kétoldalú szerződést, amely alapján a CONCEPT-PRODUCTION valóban jogosult a RAWPIXEL képeivel kapcsolatban eljárni. A korábban heti rendszerességgel levelekkel bombázó Copytrack ezután hirtelen elhallgatott.
Csalás ez, vagy visszaélés?
A Copytrack rendszerét gyakorlatilag bárki kijátszhatja. Ezért a képfelhasználásokkal kapcsolatos követeléseiknek sok esetben nincs megalapozott jogi alapja. Több felhasználó is arról számolt be, hogy a Copytrack-felszólítás után kiderült: a kép valódi tulajdonosa nem is az a fél volt, akire a Copytrack hivatkozott. Például a CONCEPT-PRODUCTION rendszeresen szerepel az ilyen ügyekben úgy, hogy nem rendelkezik a szerzői jogokkal a kérdéses képekkel kapcsolatban. A CONCEPT-PRODUCTION ráadásul egyes esetekben még weboldalakat is beperelt, miután a képhasználat körüli visszásságok nyilvánosságra kerültek.
A valódi kérdés persze az, hogy a Copytrack jóhiszeműen jár-e el az ilyen ügyekben? Bár jogilag hivatkozhatnak arra, hogy ők csak „technikai közvetítők”, az interneten egyre több cikk és felhasználói beszámoló hívja fel a figyelmet arra, hogy a Copytracknek már bőven lett volna ideje észrevenni: valami nagyon nem stimmel a rendszerükkel, sőt, a felelősségüket is kiemelik, egyenesen csaló cégnek állítva be a németeket, mert az internetes felhasználók tapasztalatlanságra, figyelmetlenségére és a megfélemlítésre építenek kifejezetten profi módon.
Mire hívta fel a figyelmet a Copytrack-ügy?
A kép, amit felhasználtunk, valóban ingyenesen elérhető volt, csak mi éppen nem közvetlenül a stockfotó-profilból töltöttük le, hanem egy olyan oldalról, amelyre hivatkozni szerettünk volna. Ez hiba volt. Még akkor is, ha a jelenlegi követelési eljárás végül nem járt sikerrel.
Pár éve részt vettünk egy képzésen, ahol az előadó blockbusterek plakátjaival és jelenetfotóival tömte tele a prezentációját. Egy ponton megkérdeztük, hogy ezek a képek vajon jogtiszták-e. Nem voltak. És ez senkit sem zavart különösebben. Sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha oktatással vagy nonprofit tevékenységgel foglalkozunk, akkor ránk kevésbé vonatkoznak a szerzői jogi szabályok. Ha például meg akarjuk keresni a Terminátor film plakátját a neten, a Google több száz lehetőséget kínál. De ha leszűkítjük a keresést az úgynevezett Creative Commons licencekre, gyorsan kiderül, hogy ezt a képet (is) ki kellene hagynunk a prezentációból.
Mit tehetsz, hogy elkerüld a Copytrack-pánikot?
A legfontosabb: soha ne használj „csak úgy” letöltött képet az internetről. Nézd meg Csendes Zoltán esetét, akinek 2019-ben 2000 dollárt kellett kifizetnie, mert figyelmetlen volt. Ha van kérdéses kép a blogodon vagy bármilyen oldaladon, jobb, ha azonnal eltávolítod.
Ha ingyenes képet használsz, dokumentáld a forrást. A Copytrack akkor is támadhat, ha teljesen jogszerű képet használsz, neked kell megelőzni őket. Tőlünk például képernyőfotót kértek arról, honnan és mikor töltöttük le a fotót, amit használtunk. Ez különösen alattomos, mivel az ingyenes képoldalak ritkán adnak hivatalos igazolást a letöltésről. Ezért készíts 2–3 képernyőfotót a letöltés helyéről, idejéről, és arról, hogy az adott pillanatban valóban ingyenes volt. (Ez a státusz is változhat idővel.)
Használj mesterséges intelligenciával generált képeket. Ma már nagyon korrekt vizuális eredményeket lehet elérni, és jelenleg ezek jogi megítélése szürke zóna. Ezzel is csökkentheted a kockázatot.
Mit tegyél, ha megtalál a Copytrack, de nem tudod igazolni a jogszerűséget?
- Nyomozd le a képed eredetét. Derítsd ki, honnan származik, ki lehet az eredeti jogtulajdonos.
- Követeld, hogy ők igazolják a fellépés jogosságát. Ha nem a kép valódi tulajdonosára hivatkoznak, jelezd, hogy az eljárás megalapozatlan.
- Vedd fel a kapcsolatot az eredeti tulajdonossal. Sok esetben közvetlenül lehet tisztázni a helyzetet, és gyakran pénzt sem követelnek.
A mi konklúziónk
A Copytrack-ügy nekünk jókora fejfájást okozott, de végül tanulságosnak bizonyult. Nem azért, mert hirtelen megvilágosodtunk jogilag, hanem mert rájöttünk, hogy az internetes tartalomhasználat nem veszélytelen terep. Akkor sem, ha egy kép ingyenesnek tűnik, ha csak illusztrációnak szánjuk, vagy ha egyszerűen egy link előnézeteként jelenik meg egy cikkben. Egy automatizált rendszer ma már néhány kattintással képes követeléseket generálni, és ha nem figyelünk, feleslegesen fizetünk.
Mi április óta mindent dokumentálunk, elmentjük a licencfeltételeket, képernyőfotókat készítünk a letöltések idejéről, sőt, egyre gyakrabban használunk saját vagy mesterséges intelligencia által generált képeket. Ez nemcsak biztonságot ad, hanem egyfajta függetlenséget is.
A Copytrack esete egyértelművé tette számunkra, hogy minden hasonló esetben érdemes időt szánni egy kis utánajárásra, mert ha például a Kamara nem tud vagy nem akar érdemben segíteni, az interneten gyakran értékes ötleteket, jó gyakorlatokat vagy mások tapasztalatait is megtalálhatjuk.
Légy körültekintő! Ne dőlj be az első felszólításnak, és főleg ne hagyd magad megfélemlíteni!
