Nem mondok újdonságot, ha azt állítom, hogy az oktatás világa folyamatosan átalakul. A mesterséges intelligencia megjelenése nem csupán a mindennapjainkat, de a tanítás és tanulás folyamatát is gyökeresen megváltoztatja, amit az egyetemi oktatás során is tapasztalok. Vajon hogyan tudunk lépést tartani ezzel a gyors technológiai fejlődéssel, kell-e egyáltalán lépést tartanunk pedagógusként, és figyelembe venni a chatbotok létezését? Ez egy egész izgalmas kutatási kérdés is lehet. Milyen új készségekre lesz szükségük a diákoknak, hogy sikeresen boldoguljanak a jövőben? Hogyan tudunk tanárként egy olyan rendszert kialakítani, melyben a diákok és mi pedagógusok is etikusan, egyenlően használhatjuk a mesterséges intelligenciát? Vajon hogyan változik a tanári szerep, ha az MI is belép a tanterembe? Hogyan segíthetjük a diákokat abban, hogy ne csak használói, hanem alkotói is legyenek a digitális világnak? Ezek a kérdések foglalkoztattak, amikor jelentkeztem a „Mesterséges intelligencia az oktatásban” című továbbképzésre, amely rendkívül inspiráló és gondolatébresztő élmény volt számomra.
A képzés során nemcsak a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről tanultam, hanem arról is, hogy miként változnak a tanuláshoz és tanításhoz szükséges kompetenciák a 21. században. Meggyőződésem, hogy a kompetenciaalapú oktatás-tanulás, a folyamatos kompetenciafejlesztés, valamint az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés kiemelkedően fontos és sosem fognak elévülni. Hiszem, hogy ezek a tényezők biztosítják, hogy a tanulók ne csupán a jelen kihívásaira, hanem a jövő változásaira is sikeresen tudjanak reagálni, és képesek legyenek egész életük során fejlődni, alkalmazkodni és új ismereteket elsajátítani.
Információ mellett együttműködés
A képzés során a tanulás kompetenciái, az interperszonális készségek és az új kompetenciák elsajátítása témakörében különösen érdekes volt számomra, hogy a hagyományos tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szociális és együttműködési készségek. Ezek fejlesztése napjainkban már szorosan összefonódik az online világgal, de ez egy másik téma. Megerősödött bennem az a felismerés is (mely nem feltétlenül újkeletű, de még mindig nagyon releváns), hogy az iskolai tanulás ma már messze túlmutat az információk átadásán: legalább ilyen fontos az önálló tanulási stratégiák, az alkalmazkodóképesség, a kreativitás és a digitális együttműködés fejlesztése is.
A digitális és technológiai kompetenciák fejlesztése, illetve a mesterséges intelligencia használata mint kompetencia, számomra már a mindennapi tanítás része, mégis inspiráló volt a képzés során áttekinteni a legújabb trendeket és jó gyakorlatokat. Megerősödtem abban, hogy a MI nem csupán egy eszköz, hanem egy olyan tudás- és készségterület, melynek elsajátítása elengedhetetlen a jövő generációi számára, és amelyet nekünk, pedagógusoknak is folyamatosan fejlesztenünk kell. Az olyan fontos kompetenciák, mint a kritikai gondolkodás és a média- és információs műveltség ezáltal sem kerül szőnyeg alá, hanem továbbra is jelen lesz, hiszen a mesterséges intelligencia által generált tartalmak világában elengedhetetlen, hogy a tanulók képesek legyenek megkülönböztetni a hiteles információkat a félrevezető, álhírektől.
Tiltás helyett… bizalom
Úgy tapasztalom, hogy a mesterséges intelligencia eszközeinek egyszerű tiltása az iskolai környezetben nem vezet eredményre. Sőt, a tiltás gyakran éppen az ellenkező hatást váltja ki: a diákok még inkább motiváltak lesznek arra, hogy titokban, ellenőrizetlenül használják ezeket az eszközöket. Ez nemcsak a tanulási folyamat átláthatóságát veszélyezteti, hanem a tanár-diák bizalmi viszonyt is gyengítheti. Ehelyett sokkal hatékonyabbnak tartom, ha a mesterséges intelligencia használatára átgondolt kereteket és világos osztálytermi szabályokat dolgozunk ki. Erre ad példát a képzés is. Ha a diákok tudják, mikor, milyen célból és hogyan vehetik igénybe az MI-t, az segíthet abban, hogy felelősen, tudatosan és etikusan használják ezeket az eszközöket. S a tanárok számára pedig ez a szabályrendszer átláthatóbbá teszi a tanulási folyamatot, és lehetőséget ad arra, hogy az MI-t valóban a tanulás támogatására, a kreativitás és a kritikus gondolkodás fejlesztésére használjuk fel.
Vége a világnak, mert az esszéket az MI írja?
Véleményem szerint az MI integrálása az oktatásba nemcsak elkerülhetetlen, hanem szükséges is – a megfelelő keretek között pedig mind a tanárok, mind a diákok számára értékes lehetőségeket teremthet. Ahogyan a képzés során is hangsúlyozták, és ahogy egyre több helyen tapasztalható, a hagyományos, hosszú beadandók és esszék időszaka lassan a múlté. A mesterséges intelligencia megjelenésével és a tanulási szokások átalakulásával egyre inkább előtérbe kerülnek a rövidebb, gyakorlatiasabb, kreatívabb feladatok, a projektmunkák, az együttműködésen és problémamegoldáson alapuló értékelési formák. Ezek nemcsak jobban illeszkednek a diákok igényeihez és a digitális környezethez, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a tanulók valóban megmutassák gondolkodásmódjukat, együttműködési készségeiket és kreativitásukat. Tehát egy sokszínűbb, rugalmasabb értékelési rendszer felé mozdul el az oktatás, amely jobban támogatja a 21. századi kompetenciák fejlődését.
A képzés második részében a pedagógiai értékelés átalakulásáról tanultam. A szemléletváltás a pedagógiai értékelésben azt mutatta meg számomra, hogy a hagyományos értékelési formák mellett egyre nagyobb teret nyernek a formatív, fejlesztő értékelési módszerek, melyek az imént említett feladatok átalakulásához is kapcsolódnak. Érdekes volt látni, mely klasszikus értékelési módszerek működnek még ma is, és melyek azok, amelyeket már nem érdemes alkalmazni a mai oktatási környezetben. Különösen izgalmasnak találtam a ChatGPT és más MI-alapú eszközök bevonását az értékelésbe, hiszen ezek nemcsak a tanárok munkáját könnyíthetik meg (természetesen csak kiegészítő funkcióként), hanem a tanulók visszacsatolását is személyre szabottabbá és gyorsabbá tehetik. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a technológia használata mellett megőrizzük az emberi tényezőt és a pedagógiai érzékenységet.
Összességében a továbbképzés megerősített abban, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem támogatja és segíti a pedagógust. A jövő oktatásában a siker kulcsa az lesz (ahogy a korábbi nagyobb változások alkalmával), hogy képesek vagyunk-e a technológiai újításokat integrálni a pedagógiai folyamatokba, miközben a tanulók személyiségét és egyéni fejlődését is szem előtt tartjuk. A képzés során szerzett tudást és szemléletet igyekszem beépíteni a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, hogy a diákok a lehető legjobban felkészülhessenek a jövő kihívásaira. Rengeteg hasznos ötletet, gyakorlati példát és inspirációt kaptam ahhoz, hogy tudatosan, reflektáltan használjam az MI-t a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során is. Hiszem, hogy pedagógusként nekünk is folyamatosan fejlődnünk kell, hogy valóban támogatni tudjuk tanítványainkat a 21. század kihívásaiban. Te gondolkodtál már azon, hogy a mesterséges intelligencia miként formálja át az iskolai mindennapokat?
Vendégszerzőnk Szabó Dóra, Szabó Dóra jelenleg a Debreceni Egyetem Média- és Könyvtártudományi Intézet, Könyvtár- és Információtudományi Tanszék tanársegéde, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programjának abszolvált PhD hallgatója. Végzettsége német nyelv és kultúra tanára, könyvtárostanár, melyet szintén ebben a felsőoktatási intézményben szerzett 2020-ban. Aktívan tevékenykedik különböző szakmai szervezetek, egyesületek életében: a BOBCATSSS Assotiation (Könyvtár-és Információtudományi Oktatás és Kutatás Európai Szövetsége) elnökségi tagja 2023 óta. A HERA Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének marketing menedzsere, vezetőségi tagja. A Central European Journal of Educational Research folyóirat és a Pedagógusképzés folyóirat segédszerkesztője, közösségi média menedzsere. Kutatási területe két fő irányra összpontosít: egyrészt a tanárképzésre, különös tekintettel a digitalizáció és a média- és információs műveltség szerepére, másrészt a könyvtártudományra, amelyben fő kutatási iránya az olvasóvá nevelés, a könyvtárak és a könyves influenszerek együttműködésének lehetőségeire fókuszál.
