Az Újpedagógia szemléletében a tanulás olyan megközelítést jelent, amelyben a modern pedagógiai értékek nemcsak elméleti alapokként jelennek meg, hanem gyakorlati irányelvekké válnak, amelyek meghatározzák a tanulási folyamat egészét. A tanulók aktív részvételét előtérbe helyezve a hangsúly a tanulók önálló gondolkodására, kezdeményezőkészségére és tevékenységalapú részvételére kerül, hogy ne csak passzív befogadóként, hanem aktív alakítóként vegyenek részt a tanulásban. Az Újpedagógia 8 alapelve biztosítják, hogy a tanulási folyamat egységes, átlátható, ugyanakkor rugalmas és adaptív legyen, lehetővé téve, hogy minden résztvevő saját tempójában, saját képességeihez és igényeihez igazodva fejlődjön.
A nyolc alapelvre épülő tanulási folyamatot úgy alakítottuk ki, hogy az minden elemében támogassa a személyes és csoportos tanulási tevékenységet . Ez a folyamat nem lineáris, hanem dinamikus és interaktív, ahol a résztvevők nem csupán befogadói, hanem aktív formálói is a tanulási élménynek. A tanulási tevékenységek úgy vannak strukturálva, hogy az alapelvek külön-külön is érvényesüljenek, miközben egymást erősítve hozzájárulnak a holisztikus szemlélethez.
Ez a megközelítés egyensúlyt teremt az egyéni tanulási utak és a közösségi tanulási formák között, lehetővé téve az elmélyült, személyre szabott fejlődést, ugyanakkor hangsúlyt fektet a közösség erejére és a kollektív tudásépítésre, illetve a társadalmi aktivitásra. A tanulási folyamat keretében az alapelvek gyakorlati alkalmazása segít a résztvevőknek olyan készségek és attitűdök fejlesztésében, amelyek nemcsak a tanulási helyzetekben, hanem a mindennapi életben és a társadalmi környezetben is hasznosíthatók.
Demokratikus
A tanulási folyamatban részt vevők együttműködése, partneri viszonya rendkívül előnyös minden fél számára. Programjainkat a demokratikus nevelés elvei mentén szervezzünk, ugyanígy alapelemei módszertani anyagainknak is. Szívesen dolgozunk olyan döntéshozatali módszerekkel, melyek túlmutatnak a többségi döntéshozatalon (például szociokratikus vagy konszenzusos folyamatok).
Önirányított
A 21. századi tanulás egyik fő célja, hogy a tanulók (legyenek azok bárkik) képesek legyenek saját tanulási folyamatukat menedzselni, azért felelősséget vállalni. A tanulók lehetőségeikhez mérten dönthetnek saját tanulási útvonalaikról, melyeket érdeklődési körük és erősségeik mentén önmaguk szerveznek. Képzési rendszerünkben a tudástartalom átadása mellett tanulni is tanulunk, hogy mindenki képes legyen önállóan, motiváltan fejleszteni magát tanári támogatással.
Digitális
A digitális írástudás ma már szinte ugyanolyan fontos, mint a kézírás fejlesztése. A tanulást segítheti számtalan digitális eszköz, melyek használatán keresztül gyakran könnyebb tanulni, problémákat megoldani. Foglalkozunk azzal, hogy milyen közös szabályokat hozhatunk az eszközhasználatra, egyáltalán mire jók, és hogyan használjuk jól a tanulásban az infokommunikációs technológiát. A digitális eszközök használata nem lehet cél, hiszen nem azért lesz valaki jó digitális eszközöket használó pedagógus, mert képes a hagyományos tanítási rutinjait helyettesíteni IKT-eszközökkel, hanem azért, mert a tanulói számára olyan tanulási lehetőségeket biztosít, melyek a digitális eszközök nélkül elképzelhetetlenek lennének!
Együttműködő
Közösen rendkívül izgalmas tanulni, de nem mindig könnyű. Az együttműködés ugyanakkor tanulható és tanulandó. Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az együttműködés egy csoporton belül korántsem magától értetődő folyamat. A legkülönbözőbb nehézségek gátolhatják mindezt, de megfelelő stratégiával ezek feloldhatók. Képzési folyamatainkban közösen alkotjuk meg a tanulás tartalmát, majd dolgozunk azzal, illetve szemléletünkben az együttműködésre épülő tudásépítés kiemelten fontos.
Cselekvésorientált
A tanulás számunkra aktív folyamat, nem egy statikus állapot. Munkánk során arra szoktuk ösztönözni a velünk közösen dolgozókat, hogy aktívan vegyenek részt a tudástartalmak feldolgozásában, majd a közös referálásban, továbbá hogy legyen lehetőség a közös tudásépítésre. Ha kell, kimegyünk az erdőbe, városba, fára mászunk vagy könyvtárba megyünk, élményeket szerzünk.
Akciópedagógia
Számunkra a tanulás egy fontos eredménye az, hogy legyen társadalmi hatása, következménye, lépjen ki a tanulás az iskola (iroda, munkahely) falai közül. Valós problémák megoldásával gyakorlati módon közelítünk a tanuláshoz.
Projektszemlélet
A 21. századi oktatás szupermódszere az, amikor a tanulásban részt vevők valamilyen téma vagy projekt köré szerveződnek, valósítanak meg tevékenységeket. A projektszemléletnek aprólékosan kidolgozott módszertana van, de mindig lehet újdonságokat kitalálni, innovatívnak lenni.
Kritikai gondolkodás
A legújabb kori információk feldolgozásához szükséges olyan készségeket is fejleszteni, mint a kritikai gondolkodás. Elég csak arra gondolni, hogy az interneten ellenőrzés nélkül találkozhatunk információkkal. Nem várható el, hogy azok valóságtartalmát azonnal felismerjük, de az igen, hogy képesek legyünk utánajárni annak. Képzési programjaink során azzal is foglalkozunk, hogy mennyire érdemes szkeptikusnak lenni az elérhető információkkal kapcsolatban.
