Jól játszottunk – Lencse Máté írása

Szeretjük az e-learning képzésünket társasjáték-pedagógia témában, de annak is örülünk, ha személyesen találkozhatunk kollégákkal. A héten 24 pedagógussal játszhattunk jól az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében a Magyarországi továbbképzések Kárpát-medencei pedagógusok számára programsorozat keretében.

30 óra, 5 nap, nagyjából 80 társasjáték. Persze nem próbált mindent mindenki és van, amiről csak beszélgettünk, de egy ilyen képzés legalapvetőbb része a játékismeret és a játszás. Sokat és sokfélét. Hogy legyen saját élmény, hogy legyen miről beszélgetni, legyen mit pedagógus szemmel vizslatni. A társasjáték-pedagógia nem a fejlesztő játékokról szól, így a társasjátékokat meg kell fejteni a lehetséges pedagógiai célok felől. Hát ezt csináltuk.

Elindultunk az alapelvektől pl., hogy a játék az játék, ne csináljunk feladatot belőle –, aztán egyszerű, kevés eszközös, rövid játékidejű játékokkal kezdtük a partik sorát. Ezek a játékok jók, mert olcsók – bárki, bárhol, bármiből –, és ez ma a pedagógiában fontos szempont, de azért is jók, mert innen kell kezdeni.

Nem lehet egyből hosszú és bonyolult játékokkal találkozni, már a szabálymagyarázatnál elveszítjük a csapatot.

A magyarázat amúgy is fontos pont, már első nap tanultunk is néhány alapvető szempontot és egy lehetséges algoritmust.

Az absztrakt, többnyire kétszemélyes játékok után belevágtunk a különböző játékmechanizmusok világába is, sok minden előkerült az írogatósóktól a liciteseken át a kooperatívokig. Jó volt látni, hogy ebben a csapatban is mindenki máshol és máshol lelte meg a kedvencét. És jó volt azt is újra megtapasztalni, hogy komoly felnőtt emberek is jönnek velem a partijátékok sokszor bolond világába, megértve, hogy ezek miért is lehetnek fontos pillanatok pedagógiájukban. 

A sok játék és beszélgetés mellett volt néhány elméleti modul is, például sokat szöszöltünk az előnyadással, a kicsik és kezdők társasjátékozásba való bevonásával, de magával a játéktervezéssel is. Utóbbi a kulisszatitkok érdekességén túl azért is került elő, mert remek pedagógiai projektnek gondoljuk egy társasjáték megtervezését és végül kiscsoportokban hat egészen izgalmas koncepció kezdett kibontakozni.

Számomra mindig az előnyadás egyik módjának bemutatása, a szimultán partik pörgetése a kedvenc pillanat. Jesztl József remekével, a Katicatülekedéssel játszottunk, 13 táblán küzdöttem és végül három vereséget zsebeltem be. A szabály pedig ilyenkor az, hogy a csapat nyert ehhez elég egyetlen győzelem is   úgyhogy legközelebb majd jobban kell figyelnem.

A sok-sok pozitív visszajelzésből azokat emelném ki, amik arról szóltak, hogy nem hitték volna, hogy egy hét játszás ennyire fárasztó lehet. És ez azért különösen értékes reflexió, mert közben a könnyesre nevetett arcok és a gondolkodásban mélyen barázdált homlokok is rendszeresek voltak. Ilyen ez. Egész embert kíván a társasjátékozás. Jelenlétet, beleengedést. És most az átlagosnál is többen sodródtak velem egész héten, amiért hatalmas köszi.

„A továbbképzés egy nagyon jó hangulatú, pörgős esemény volt, ahol közel 90 társasjáték bemutatása mellett megismerhettük a társasjáték-pedagógia alapelveit, megtanultuk, hogy milyen fontos, hogy jól magyarázzuk el a játékszabályokat.”

Melinda

„Tetszett, hogy trénerünk, Maté jól átgondoltan csoportosítva mutatta be a különböző társasjátékokat, és hogy aktív részesei lehettünk a képzésnek.”

Tünde

„A képzésen tapasztalati, cselekvésen keresztüli tanulás lehetőségét biztosították a szervezők.”

Erika

„Nagyon tetszett a tanfolyam, mivel a társasjátékok minden típusával megismerkedtem, széles körű és átfogó ismereteket kaptam.”

Erika

„Arra már több módszert kifejlesztettünk, hogyan kell egy-egy tananyagot, egy-egy témát játékosan megtanítani, de arra, hogy egy adott társasjátékot használjak az órákon még nem gondoltam. Nagyon sok információval és ötlettel távozom.”

Brigitta

One thought on “Jól játszottunk – Lencse Máté írása

Vélemény, hozzászólás?